2012.07.13. 22:08
"Smojcfécn", "cukágráncl", ó, ti évszázadokon átívelők!
Ma meglehetősen aktív "postmunka" életet éltem, többek között, krumplifőzeléket főztem, mellé sült sonkát, éééés.... kipakoltam a ruháimat. Eszméletlen jó vagyok:)
Délután még csavarogtam picit a gyógytornász kolléganővel, sütiztünk, kávéztunk, felderítettük a helyi bio-bolt kínálatát. Elképesztő kínálat van teákból, pl. találtam csokiízű feketeteát... és húsokat. Míg nálam sütiztünk, megmutattam neki a hűtőm tartalmát, ami a következőképpen néz ki: egy polc magyar paprika, paradicsom, másfél polc házi szalámi, szalonna, sonka, egy fiók alma, zöldség, egyebek, 10 tojás, és slussz. Harsány röhögésben tört ki, mondtam neki, hogy ne nevessen, semmi baj az étvágyammal, ezen már ketten röhögtünk tovább. Jófej:)
Szóval a süti: megkínáltam nagymamám " Heinigpussal"-jából, ami mézespusziló néven híresült el szép hazánkban, kelt tésztás kókuszos csigát, és "cukágráncl"-t is ettünk. Utóbbira kikerekedett szemmel reagált, ez ugyanis elég spéci tiroli süti, és pontosan ugyanez a neve:)
Nem ez volt ma az egyetlen 'ajkam porba hull" szitu a mai nap folyamán. A Schmalzgasséban lakom, és nem értettem, hogy múlt héten, míg a nettel ügyködtem, az ügyintéző fickó az A1-nél miért nyerít fel pajzán felhanggal a címem hallatán. Úgy tudok leggyorsabban nyelveket tanulni, ha össze tudom kötni a dolgokat. Pl. Warze a szemölcs az ujjadon, de van Warzenschwein is, ami már varacskos disznó, ésatöbbi. Utánanéztem, mert valami pajzánt sejtettem a dolog mögött, de semmi arcpír, a Schmalz vajat, zsírt jelent. Fura dolog ez, annyira gyerekes, ahogy káromkodnak is, tiszta óvoda, "kaki", és szinonimái. Hogy lehet a zsírral pajzánul "poénkodni"?:D Na mindegy. Tehát Schmalz. Erről eszembe jutott, hogy kiskoromban, najó, még most is, ha igazán belémbújik egy-egy izmos köhögéses betegség, anyukám olyan "pakolást" adott, ami áll: rongy/papírtörlő, rajta zsír, ezen egy vasalóval nagyon felmelegített törölköző, és még egy jó nagy dunyha, hogy az egész meleg maradjon. Ez a "smojcfécn". Eddig otthon bárkinek meséltem, bután nézett rám vissza, hogy mégis mi ez, vagy hogy ez undorító, szóval ilyenek. ( Egyébként működik, sokkal jobban gyógyultam tőle mindig.) Erre itt, amikor elkezdtem neki magyarázni hogy hol lakom, meg hogy "smojc", meg "smojcfécn", meg hogy ebben ugyan mi a poén, nagyon édes arcot vágott, és mondta, hogy ezt ő is ismeri, és hogy a családom tuti innen származik.
Valójában, ez elég lehetségesnek tűnik:) Pl. első világháborús "Az elesett hős fiaink emlékműve" vagy 6 Huber, és más, otthon gyakori neveket sorakoztatott fel, és amikor bejelentkeztem a Hivatalban, akkor kétszer kérdezett vissza a nevemre az ügyintéző, és megjegyezte, hogy nemcsak hogy nem magyar a nevem, de osztrák, max. dél-bajor:) Az meg, hogy még nekem is feltűnik csomó hasonlóság az otthoni, és az itteni dialektus között, már csak hab a tortán... Lehet, hogy megtaláltam az Őshazát?
Fura ez az "ungarndeutsch" -dolog, itt nem is nagyon értik. Mi az, hogy ott élünk, megvannak a hagyományaink, a dialektus, és mégis magyarok vagyunk? Próbáltam elmagyarázni, de nem nagyon értik. Volt, aki azt hitte, az egyik szülőm volt osztrák,más meg, hogy nem is beszélek magyarul. Egyszerűen a kihalt területekre betelepítettek családokat, kaptak egy darab földet, tán egy évig adómentességet, némi segítséget, aztán jóccakát, mindenkire várt vagy a jószerencse, vagy az anyagi megsemmisülés, esetleg egyszerűen a túlélés. Ironikus, hogy ha most ugyanoda jöttem vissza, ahonnan esetleg az őseim indultak, akkor én most itt ugyanúgy a nulláról kezdek egy új életet,mint annak idején ők Magyarországon, igaz, ma nem véresen komolyak a játékszabályok. De akkor is. Teljesen beleromantikáztam ebbe a feltételezésbe, és az a helyzet, hogy rengeteg időm van, talán most végre elkezdek írni, és megírom, hogy is van ez. Szerintem:)
Addig is, izmosítom a némettudásom, élezem a fülem a dialektusra, egyébként pedig teszem, amit most tennem kell: dolgozom, eszem, iszom, alszom, és vagyok. Köszönöm, jól.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.