Boldog új évet! Ez egy nagyon klassz év lesz, úgy érzem. Persze ez jórészt múlik azon is, hogy vajon annak akarjuk-e megélni, és olykor-olykor ki is lépünk-e a komfortzónákból, megszokásokból, félhazugságokból, lustaságból, kétségbeesésből. Kilépünk :) Mert hát egy életünk, s az is kiváltság. Megérdemli, hogy megtiszteljük őszinte örömökkel, élvezettel, és azzal, hogy ajándékként éljük meg minden pillanatát. Úgyhogy, előre, fel! 2014-ben is :)

Hétfőn zötyögtem vissza, elég hamar visszatirolizálódtam: míg általában a bőröndömben napokig szoktam lustasági okokból bukdácsolni, most már másnap sikerült kicsit rendbe szedni a káoszt :) Munkaügyileg is tökjó volt a hét, soksok jó ötlettel, móka & kacagással.

Tegnap átruccantam a koncertre a szomszédba, muris volt, mert két pasi zenélt, énekelt, arra emlékeztetve, amikor a béna kabarékban egy emberre vagy 5 hangszert szerelnek, amiket egyszerre szólaltat meg- na, ők ezt elektromos kis karokkal meg pedálokkal csinálták. S mert elsősorban táncolni szerettem volna, és nem vihogni a látványon, gyakran csuktam be a szemem :D 

Hát, a fülemet még így is megütötte néhány magyar szó. Vendéglátós fiúk piálós estjébe sikerült belefutni- hát nem jutott eszembe odalépni, hogy hellóka. Van valami deprimáló abban, mikor emberek teljesen alpári nyíltsággal beszélnek idegen országban az anyanyelvükön, mert azt hiszik, senki sem érti. Hát néha igen. Mondjuk a jajdekanos vagyok nemzőmozdulatokkal kísért táncika akármilyen nyelven is érthető üzenet. Brrr.

Odajött egy szűk inges, farmeres, zselés hátranyalt hajú, jóképűbb dzsigolószerű fiú, a kezében egy fröccsel (mert egy fröccs volt a kezemben, figyelmes!!), és megkocogtatta a poharamat a pohárral, hogy kvázi "tessék, egs!", de megráztam a fejem. Lehet nagyon old school vagyok, de reflexszerűen csak olyan italt fogadok el, ami a) üveges, b) előttem töltik ki a pultnál. Hát ez egyik se volt, meg közelebbi ismeretségre se vágytam, úgyhogy fejemet ráztam. Mondjuk nem rossz csajozós módszer, egy órával később egy nagy csapat tiroli fruskát "cserkészett be" pár üveg sörrel. Aztán persze elmerengtem, hogy talán nem is baj, hogy minden nőnek más kép él a fejében a gentlemenekről. Meg hogy minden hölgy is másképp hölgy, hát ez is csodás, mert így zsák a foltját :)

11kor már az ágyamból hallgattam tovább a koncertet :) Ma pedig dolgoztam, és holnap... lazsálás!!!! Najó, némi takarítással, de az már lazsálásnak számít hogy a magam tempójában teszek-veszek. És főzőcske :) És DVD. És alvás. És olvasás. Hajajj, kevés is lesz az a 24 óra :)))

Szép hétvégét!!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.